Valami lezárul. Vagy lezárult. Esetleg ma délután fog lezárulni. Nem találom a megfelelő szavakat...Elbúcsúzni. Fájni fog, sírni fogok...És megkönnyebbülök. Véget ért. A nyomorúságos esztendők, amikre jobb lenne nem emlékezni. Ma mindenkitől bocsánatot kértem, akit valaha is megbántottam valamivel. Kivéve egy embert...Tőle nem tudok elbúcsúzni. Lehet, hogy nem is akarok. Még mindig hiszek valamiben, amiről mindannyian tudjuk, hogy nem fog megtörténni. Ma is, ha láttátok volna, milyen rossz volt...Ma nem egyszer gondoltam arra, hogy vagy magamat vagy XY-ot ledöföm ( azért XY, mert nem pocsékolom a fantáziámat, nincs olyan étel, amit ne szeretnék jobban, mint ezt a csajt XD ). Nem is tudom, mi mentett meg. Talán Chloe segély csomagja lehetett:P...Szóval ott tette-vette magát :S Olyan idegesítő volt :SS
Szeretnék bővebben beszámolni, de sajnos mennem kell készülődni a ballagásra. :S Annyit írok csak, hogy ma "Töritudóssal" és "Mr. Einstein"-nel végigjártuk a sulit, és közbe felidéztünk egy csomó régi emléket. Szép volt:'(
2009.06.12. 14:03 |
Lolah
| Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.